Flódni

Vendégbejegyzés Tündérkóctól

Egyik kedves baráti párunktól igen gyakran hallottam, hogy a munkahely közelében nyílt pékségben milyen finom a flódni: házi sütésű, tele töltelékkel. Hallani hallottam már előtte is e nagyszerű süteményről, de próbálni még nem próbáltam. Mivel a hétvégén hozzájuk mentünk, úgy döntöttem, meglepem őket, és elkészítem. Sok időm sajnos nem volt, így kicsit félve gondoltam rá, mert minden egyes recept azt mondja, hogy rendkívül időigényes. Éppen ezért, én két részletben készítettem: előző nap a töltelékeket, – nem mellesleg így az ízeknek is volt idejük bőven összeérni-, majd másnap reggel a tésztát, s kb. 1 óra hűtőben való pihentetés után csak nyújtani, s rétegezni kellett. Igazi karácsonyi hangulatot idéző sütemény, mely így advent derekán meghozza az ünnepi készülődéshez a kedvet; a mák, a dió, az alma, és a házi szilvalekvár pedig tökéletes összhangban van egymással. Köszönet a receptért, pár változtatást tettem az eredetihez képest.

IMG_9642

Hozzávalók:

  • 50 dkg teljes kiőrlésű liszt
  • 15 dkg házi vaj
  • 2 evőkanál méz
  • 2 tojás
  • 1 dl fehérbor
  • egy teáskanál sütőpor
  • egy csipet só
  • szilvalekvár a töltelékek alá a rétegezéskor
  • 1 tojás sárgája a tészta tetejének lekenéséhez.

Almás töltelék

  • kb 45 dkg alma megpucolva
  • méz ízlés szerint
  • 1 citrom leve
  • 1 tk. mézeskalács fűszerkeverék

Diós töltelék

  • 20 dkg dió
  • 5 dkg nádcukor
  • 0,5 dl fehérbor
  • 0,5 dl víz
  • fél citrom reszelt héja
  • 1 kupaknyi igazi rum

Mákos töltelék

  • 20 dkg mák
  • 10 dkg nádcukor
  • 0,5 dl fehérbor
  • 1,5 dl víz
  • fél citrom reszelt héja

Először a töltelékeket készítettem el előző nap. Ha nem így járunk el, akkor kezdjük el a tésztát összeállítani, s amíg pihen, meg lehet csinálni a töltelékeket.

Az almás töltelékhez megpucoljuk és megreszeljük az almát. Az eredeti recepthez képest jócskán csökkentettem az alma mennyiségét, mert rétegezés után nagyon sok alma megmaradt. A reszelt almát meglocsoljuk a citromlével, majd állni hagyjuk, s kifacsarjuk. Mézzel, s a fűszerrel ízesítjük; félretesszük.

A diós és a mákos töltelékhez is feltesszük a víz+bor keverékét és a cukrot főni, majd ha elolvadt benne a cukor, ízesítjük a citromhéjjal, és a diós alapot a rummal. Mind a kettőbe beletesszük a száraz anyagot, és elkeverjük. Óvatosan adjuk a száraz anyaghoz a nedveset, nehogy eláztassuk, de nekem az volt a tapasztalatom, hogy ezek a mennyiségek passzolnak egymáshoz. Hűtőben töltötték az éjszakát a töltelékek.

Másnap reggel elkészítettem a tésztát. A lisztben elkevertem a száraz anyagokat, elmorzsoltam benne a vajat, majd összegyúrtam minden hozzávalóval. Egy óra hűtőben pihentetés után átgyúrtam a tésztát, és 4 részre osztottam. A rétegezés a következőképpen nézett ki: tészta- lekvár- mák- tészta- lekvár- dió- tészta- alma- tészta, s a tetejére picit felvert tojássárgája. A tetejét megszurkáltam villával, hogy a gőz távozni tudjon. Előmelegítetett gázsütőben sütöttem, kb. 45 percet; 2,5- 3-as fokozaton. Ügyeljünk rá, hogy ne süssük túl gyorsan, mert elég vastag a tészta, és nem fog átsülni. Teljes kihűlés után szeleteljük. Én egy viszonylag kis tepsiben sütöttem, így elég magas süteményt kaptam. Szépen szelhető, finom, omlós. Érdemes kipróbálni!

Advertisement

Kekszek karácsonyra

Ket keksz receptje következi, egyik tőlem, a másik pedig Tündérkóctól. Szerintem remek karácsonyi ajándék ötlet, vagy gyors vendégváró készíhető a receptek alapján.

Gluténmentes diós keksz

Nagyon szeretek kísérletezgetni sütés közben. Legyen az egy új íz, új alapanyag; szívesen cserélgetek, pótolok, hozzáadok, elveszek belőle. A gluténmentesség létrehozása egyértelműen az, ami nagy kihívásokat jelent számomra, hiszen a gluténmentes lisztek teljesen másképpen viselkednek, mint „hagyományos társaik”. Nem gluténmentes lisztkeverékekkel szoktam próbálkozni, hanem olyan lisztekkel, melyekről tudom, hogy gluténmentesek; pl. kukoricaliszt, rizsliszt.

IMG_9590 IMG_9616

Ezt a nagyon finom kekszet már többször elkészítettem; nagyon finom, omlós. A dió és a kukorica íze nagyon jól kiegészítik egymást. Kicsit porózus; törik melegen, vigyázzunk vele.

  • 20 dkg kukoricaliszt
  • 10 dkg darált dió
  • 15 dkg darált nádcukor
  • 3 tojás sárgája
  • 18 dkg vaj
  • 1 citrom reszelt héja, pici leve
  • kevés fahéj
  • csipet só.

A liszttel elkevertem a száraz anyagokat, majd a vajat elmorzsoltam, és hozzá adtam a citrom héjat/levet, és a tojások sárgáját.

2 hosszú hengert formálunk belőle, és betesszük a hűtőbe kb. 1 órára. Előmelegítjük a sütőt, majd sütőpapírral borított lemezre tesszük a hengerekből vágott, kb. 3 mm-es köröket. 15- 20 perc alatt megsülnek; hamar pirulnak, figyeljünk rájuk. A lemezen hagyjuk kihűlni őket.

Gyors linzer keksz 

  • 200g liszt
  • 30g lenmag darálva (az eredeti recept darált mandulát használ)
  • 50g cukor
  • 1tsk sütőpor
  • 2tsk mézeskalács fűszerkeverék
  • 1tsk gyömbér
  • 110g vaj
  • 2evk tejföl
  • 2 tojás sárgája

A száraz hozzávalókat összekeverjük és elmorzsoljuk a vajjal.

Hozzáadjuk a tejfölt és a tojást. Lehet, hogy a tészta több tejfölt vesz fel, lényeg, hogy jól gyúrható tésztát kapjunk.

Fél órára hűtőbe tesszük.

Alaposan belisztezett munkafelületen vékonyra nyújtjuk a tésztát, szaggatjuk és 175°C-os sütőben 7 percig sütjük. Akkor jó, amikor a széle elkezd sárgulni.

Sós karamellkrémes csokitorta dióval

Vendégbejegyzés Tündérkóctól

Az igazat megvallva, eddig csak olvastam a sós karamellkrémről- bátorságom nem volt kipróbálni. Idegen volt, nem illeszkedett a „repertoáromba”, egyszerűen nem értettem, hogy mi is ennek a lényege- akkor most édes vagy sós a krém. A hétvégén a recept szembe jött velem, minden hozzávalóm volt otthon, így megsütöttem. Kár volt eddig halogatni, mert az idei egyik legfinomabb tortát sikerült elkészítenem. A dió roppanós, a brownie tésztája kellemesen tömör, csokis, a krém pedig selymesen lágy és tökéletesen illeszkedik a tésztához. Az eredeti receptet itt talaltam.

 IMG_9581IMG_9569

Hozzávalók:

Tészta:

  • 100 g étcsokoládé
  • 150 g vaj
  • 130 g nádcukor
  • 3 db tojás
  • 90 g tk. tönkölyliszt
  • 2 ek cukrozatlan kakaópor
  • 50 g pirított dió aprítva
  • Sós karamellkrém:
  • 100 g nádcukor
  • 200 ml tejszín
  • 1/2 tk. himalájai só
  • 250 g mascarpone

Először a tésztát készítettem el. A diót serpenyőben megpirítottam, majd apróra vágtam. A csokoládét a vajjal megolvasztottam, majd hozzákevertem a cukrot és egyesével a tojásokat.  A lisztet összekavartam a kakaóporral, meg beledolgoztam ezt a keveréket a dióval együtt a tésztába. 18 cm-es tortaformába öntöttem, és kb. 180 fokon tűpróbáig sütöttem. Figyeljünk rá, hogy ne süssük túl, jó, ha picit puha marad a közepe. Kihűtjük, majd félbe vágjuk.

A krémhez a nádcukrot karamellizáltam, majd hozzáadtam a meleg tejszínt. Addig szükséges melegíteni, míg a cukor teljesen elolvad. Én a krémet előző nap készítettem el, az éjszakát a hűtőben töltötte. Másnap reggel a krémet összekevertem a mascarponeval, szépen összedolgoztam egy szilikon spatulával. 1/3-ával megkentem a tortát, megszórtam durvára vágott dióval, majd bevontam a tortát a maradék krémmel; a tetejét dióval hintettem meg.  Nagyon finom; egyetlen hibája, hogy alig lehet abbahagyni, annyira finom. A sót nem lehet markánsan érezni a krémben, hanem fantasztikus ízeket hozott ki az alap karamellkrémből.

Szilvalekváros aranygaluska rumos vaníliasodóval

Az aranygaluska azok közé az élesztős édességek közé tartozik, amiket szinte kizárólag otthon készítünk. Cukrászdában én még soha nem találkoztam vele, étteremben talán egyszer láttam az étlapon – az óvodai és iskola menzákkal most nem számolunk.  Véleményem szerint méltatlanul ritkán kerül az asztalunkra, pedig mind a klasszikus, mind az újragondolt változata igazán ízletes. Egyértelműen el tudok képzelni egy fiatalos talponállót, amiben a különboző töltött változatok közül választhatnánk, kedvünkre való sodóval a tetején. Rendben, nem olyan szofisztikált, mint egy mousse vagy macaron, de őszintén, a fánk , palacsinta és a rétes sem nevezhetők annak és mégis sokan rajonganak értük.

Ha a növényvilágból kéne hasonlatot hoznom, azt mondanám, hogy az aranygaluska a fokozottan védett és kihalófélben lévő példányok közül való. Mivel, sok eseten érthető okoból, egyre kevesebben állnak neki fél óránál hosszabb munkaigényű fogások elkészítésének, félő, hogy ez a házias étel teljesen kikopik a repertoárunkból. Nem akarok komolyabb hagyományőrző értekezésbe kezdeni, de ebben a kérdésben ézek némi társadalmi és kultúrális felelőséget.

Az összes munkaidő nem több, mint 30 perc. Kétszer 30 percig kell keleszteni és 35 percig sütni.

DSC_2419

Tészta:

  • 250g liszt
  • 10g cukor
  • 25g olvasztott vaj
  • 20g friss élesztő
  • 1 tojás
  • 115ml tej
  • 1 citrom reszelt héja

Szóráshoz:

  • 120g darált dió
  • 40g cukor
  • olvasztott vaj

Lekvár a töltéshez.

Egy adag vaníliasodó.

A tejet felmelegítjük, hozzáadjuk a cukrot és az élesztőt és kicsit felfuttatjuk.

A tészta összes többi hozzátevőjét egy tálba tesszük, a felfutott élesztővel együtt összegyúrjuk. (Robotgép dagasztóspiráljával 5perc.) Letakarva, 30 percig kelesztjük.

Közben a diót összekeverjük a cukorral és kivajazunk egy tepsit, tortaformát, kuglófformát, bármilyen sütőalkalmatosságot, amiben a galuskákat szeretnénk sütni.

Ha megkelt a tészta, kis adagokat szakítunk belőle, kicsit széthúzzuk a tésztát, lekvárt rakunk a közepébe és óvatosan gombócot formálunk belőle. Minden golyó felszínét megkenüjk olvasztott vajjal és darált dióba forgatjuk. Szorosan egymás mellé helyezzük őket a tepsiben.

Újra 30 percig kelesztjük.

Közben a sütőt előmelegítjük 170°C-ra, a kész aranygaluskákat 30-35perc alatt aranybarnára sütjük.

Vaníliasodóval tálaljuk.

DSC_2441

pentekcukraszda_post4