Vendégbejegyzés Tündérkóctól

Minden hétvégén igyekszem valami újdonságot kipróbálni. Nem törekszem arra, hogy minél különlegesebb legyen a desszert; a lényeg, hogy a több napos gondolkodás, ötletelés után olyan dolog szülessen, amire a végén úgy tudok gondolni, hogy igen, most ez az, amire igazán vágytam. Általában 2 dolog minden esetben szokott teljesülni: a desszert sütéssel készül, és a végére a saját alakját megtartva, egy kézbe vehető sütemény születik. Ezen a hétvégén úgy döntöttem, ez a két kritérium nem fog teljesülni, s pohárdesszertet fogok készíteni. Így utólag visszagondolva nem is olyan egyszerű ezt a fajta édességet sem készíteni, ha azt szeretnénk, hogy esztétikusan, a rétegek egymáson maradjanak, s csodálatos összhangban mutassák a végeredményt.

Miután eldöntöttem, hogy ezen a hétvégén ez lesz az irány, már csak azt kellett kitalálnom, hogy milyen fajtát készítsek: gyümölcsöset, habosat, csokoládésat? Az interneten utána böngészve, a variációk száma végtelen. A legegyszerűbbtől a legbonyolultabb összetevőket tartalmazókig bezárólag széles a paletta.

Szeretek úgy készíteni valamit, ha nem kell minden egyes hozzávalót rögtön beszereznem, hanem a konyhában éppen megtalálható hozzávalókból alkotok. Volt otthon túró, citrom, és csokoládé. Tökéletes trió. Ezt már csak egy kis karamellával kellett kiegészítenem, s gondolatban meg is született a tökéletes pohárdesszert. (Kiinduló recept itt talalhato, kicsit változtattam az arányokon, és az összetevőkön).

Hozzávalók:

Túrókrémhez:

• 50 dkg túró
• 1 kezeletlen citrom héja és leve
• 3-4 ek. méz
• 2 dl habtejszín (ezt kiválthatjuk tejföllel vagy akár mascarponéval is)
• pici vanília

Csoki ganache-hoz:

• 15 dkg csokoládé
• 1,5 dl tejszín

Karamellához:

• 15 dkg cukor
• 1,5 ek víz
• 1,5 dl tejszín
• + egy kevés pörkölt mogyoró/mandula a rétegek közé és a tetejére díszítésnek.

Először érdemes a karamellával kezdeni, mert annak szükséges a legtöbb hűlési idő.

A cukrot elkeverem a vízzel, majd elkezdem karamellizálni. Időközben feltettem a tűzhelyre a tejszínt; mikor felforrt, elzártam alatta a gázt. Mikor a cukor megkaramellizálódott, hozzáöntöttem a tejszínt, elkevertem vele, s alacsony lángon addig főztem, amíg egynemű nem lett.

Mikor készen lett, kiöntöttem egy másik tálkába, hogy hűljön, arra különösen ügyelve, hogy az alján esetlegesen maradt keményebb cukorszemcsék ne kerüljenek bele.

A csoki ganache-hoz a csokit felolvasztottam, majd a tejszínt belekevertem, s gáz felett melegítettem, míg egynemű nem lett, majd félretettem hűlni. A mogyorót megpucoltam, s kis láng felett megpirítottam.

A túrókrémhez összetörtem a túrót, belekevertem a mézet, citrom levét/héját és apránként a tejszínt.

Mikor minden készen állt, és kihűlt, elkezdtem rétegezni a poharakba a krémeket. A sorrend nálam a következő volt:

– túrókrém

– csoki

– karamell

– mogyoró

Ezt ismételtem meg kétszer, majd a tetejére díszítés gyanánt tettem egy túrókrém pöttyöt, és

egy pici mogyorót. Fogyasztásig hűtőben tároltam. Nagyon finom, krémes; a kissé fanyar

túró tökéletesen ellensúlyozza a csoki és a karamell édességét. Lágy, ízletes- pont ilyenre

gondoltam, mikor elképzeltem az e heti desszertet.