A számtalan, erősen elfogultnak tetsző negatív kritika után, amivel az angol gasztronómiát illettem, most jőjjön egy őszinte, dicsőítő bejegyzés. Kezdjük az egészet a teázás kiforott kúlturájának ismertetésével. Be kell látni, az angolok szeretnek teázni és tudnak is. Semmi nem írja le szebben, mit érez az ember magakörül teaidőben, mint Capa híres kompozíciója. A bőrén érzi az ember a nagy igazságot: “While there is tea, there is hope.” – Sir Arthur Pinero
A délutáni teázás hagyománya a 19.században született meg Woburn kastélyban, ahol Anna grófné vacsora előtti éhségrohamát egy szerény kis uzsonnával folytotta el. Később arisztokrata barátait is meghívta majd Londonba visszatérve tovább népszerűsítette ezt a csendes, nyugodt, idilli falatozgatást.
Az idő engedte kiforrni ezt a témát és az angol társadalmi osztályok szépen lassan átvették ezt a remek szokást és egyéni lehetőségeikhez, igényeikhez mérten létrehozták a délutáni teázás intézményét. Ennek nagyon felületes és ma is létező osztályozása a low tea és high tea kategóriák.
Teát lényegében bármikor lehet inni. Munkahelyeken általában 10 óra körül jön el ennek az ideje. Tea mellé keksz is jár, néha süti. Ez lényegében egy informális szociális tevékenység, ami egészen sokat lendít a munkakedven. Ezt szokás low tea-nek nevezni.
Létezik a teafogyasztásnak egy sokkal kifinomúltabb formája is, amikor is a boldog békeidőket idéző hangulatban, elegánsan nekilátunk teázni. Vagyis, elfogyasztunk egy high tea-t. Azért high, mert ilyenkor szokás asztalhoz ülni és nem csak inni, hanem enni is valamit. Lényegében ez az ebéd és a vacsora közötti időszakban beiktatott étkezést hivatott szolgálni. Fontos részét képezik a szendvicsek, piték, sütemények (tea cake, Victoria sponge, fruit cake, scone), itt a kekszek nem jutnak szerephez. A legjobb éttermek, szállodák borsos áron kínálják a tradícionális tea menüjüket, amit elfogyasztva egy morzsányit sem leszünk britebb identitásúak, de van, akinek szüksége van erre az élényre.
Véleményem szerint a legjobb a tradínionális Devon vagy Cornish cream tea, ami nem más, mint clotted creammel és lekvárral megkent rusztikus, friss scone teával felszolgálva. A részletek iránt (legalábbis ami a tázást illeti) igencsak igényes angolok számára nem mindegy hogyan kerül a cream és a lekvár a süteményre. Devonban először cream, majd lekvár, míg Cornwallban ez pont fordítva történik. Ez a tálalás 2010 óta eredetvédelemmel rendelkezik, és az angolok igen büszkék rá. Természetesen házi készítésű scone-t illik választani, nem felvágni akarok, ez az igazság. Ha bárki kíváncsi a véleményemre, a legjobbat a grantchesteri almáskertben lehet kapni, mindenféle elfogúltság nélkül állítom.
Az Oxford Dictinary szerint a scone a következő laza definíció szerint értemezhető:
Scone
a small unsweetened or lightly sweetened cake made from flour, fat, and milk and sometimes having added fruit.
Nemzetközi szemmel sok értelmezése van a scone-nak. Az angolok a képen látható süteményt értik e megnevezés alatt, semmi esetre sem ajánlatos összekeverni a pogácsával. Ez sütőporral és kissé édesítve,míg amaz élesztővel és sóval készül. A szigetlakók saját bevallása szerint nem könnyű tökéletesen elkészíteni. Magam is kipróbáltam már jónéhány receptet, változó eredményekkel.
Személyes tapasztalataim is alátámasztották azt az állítást, hogy nem szabad túldolgozni a tésztát, jót tesz neki, ha maradnak benne kisebb csomók. Ettől sokkal könnyedebb lesz és szépen meg is repedezik az oldala, ami fontos ismertetőjele a jó scone-nak.
A legsikeresebb receptet Paul Hollywoodtól vettem át.
-
-
8 nagy scone-hoz500g 00-ás liszt
-
80g puha vaj
-
50g cukor
-
2 tojás
-
5 teáskanál sütőpor
-
250ml tej
-
1 tojás a kenéshez
-
-
- Melegítsük elő a sütőt 220°C-ra és sütőpapírral és készítsünk elő egy sütőlapot.
- A 450g lisztet, a cukrot és sütőport elmorzsoljuk a kisebb kockákra vágott vajjal. Nem kell teljesen eldolgozni. Adjuk hozzá a tojásokat, dolgozzuk bele a keverékbe.
- Következik a tej fele, fakanállal keverjük el, majd amikor felvette a tészta, adjuk hozzá a maradékot. Ragacsos masszát kapunk, amit a megmaradt 50g liszttel leszórt munkafelületre borítunk. Addig gyúrjuk, amíg jól nyújtható tésztát nem kapunk.
- Nyújtsuk ki kb. 2,5cm vatagságúra és szaggasunk belőle tetszőleges méretű scone-okat.
- Helyezzük a sütőlapra és kenjük meg a felvert tojással.
- 15 perc alatt elkészül.
- Eper vagy málnalekvárral, vajjal vagy clotted creammel tálaljuk.
Péntek Cukrászda 