Sokáig nem tudtam elképzelni, hogy a levendula gyógynövény identitását átformáljam és gasztronómiai alapanyagként kezdjem el kezelni. A helyzet megváltozott, amikor nemrégiben megkostóltam a Magyar Provance levendulazseléjét, amiben valami egészen hihetetlen harmóniával egyesült a levendula és a citrusok savanykás íze. Percekig éreztem egy egészen különleges utóízt, ami hol hűsített, hol fűszeresen megigézett. Utánna jött egy levendulás-barack lekvár, ami szintén nem várt hatást eredményezett. Ekkor döntöttem el, hogy le kell vetkőznöm a levendulás szappan okozta előítéleteimet és el kell kezdenem a kísérletezést.
A csokibonbonok a világ legőszintébb desszertjei. Csak a kényeztetésről szólnak, lehetnek csúnyák, formátlanok, a csokoládé magáért beszél. Meglepően gyors és egyszerű az elkészítésük, jó időbeosztás mellett, el sem lehet rontani a folyamatot. Ezért voltam benne biztos, hogy a levendulás kotnyeleskedésem ebben a formában teljesedhet ki leginkább.
20db bonbonhoz
140g csokoládé (70%-os)
140g tejszín
1 evőkanál vaj
2 csapott evőkanál szárított levendula
1 citrom reszelt héja
temperált csokokládé
A tejszínt felforralom és beleszórom a levendulát. Leveszem a tűzről, lefedem és körülbelül 10percig így hagyom. Utánna leszüröm és újraforralom a tejszínt.
Közben a csokoládét vízgőz felett megolvasztom.
A folyadékot három részletben, körkörös határozott mozdulatokkal a csokoládéhoz keverem.
A vajat és a citrom héját a krémhez keverem (én botmixerrel átkeverem a csokoládét, hogy tökéletesen egynemű krémet kapjak).
1-2 órára a hűtőbe teszem a masszát, amikor már jól formázható, gömböket gyúrok belőle. (Lehet nyomózsákot is használni.)
Formázás után legalább egy éjszakára a hűtőben pihentetjük őket.
Ha megszilárdultak, temperált csokiba mártjuk és szilikonos sütőpapírra helyezzük őket. Szilárdulás előtt szorhatunk rá kakaóport.
Péntek Cukrászda 