Elkezdtem hallgatni egy előadássorozatot, amelyben végigveszik az ételek és az étkezés kulturális szerepét az emberiség történetében egészen a teremtés kezdetétől. Igen, onnan kezdik, hogy Ádám és Éva, a légynek sem ártó vegán szerelmespár, mit és hogyan evett. Lassan és részletesen haladnak a történetek időrendi sorrendben.

A Közel-Kelet virágzó és gazdag kulináris világa nyilván önmagában is igen lenyűgöző. Felsorolni szinte lehetetlen, inkább szemezgetni érdemes a sok értékes alapanyag közül. Ilyen számomra a tahini is, amiről sok érdekes dolgot tudtam meg az előadásokból. Már 4000 évvel ezelőtt is alapélelmiszernek számított Egyiptomban: a vízbe áztatott szezámmagok őrleményét az istenek borának nevezték, és igen széles körű felhasználási területet találtak neki. Az egyiptomi konyhán kívül ismert többek között iráni, zsidó, ókori görög és perzsa receptekben is. Később eljutott Kelet-Ázsiába is, ahol szintén beépült a ma már tradicionálisnak számító receptekbe, de ez a térhódítás viszonylag fiatalnak számít a Közel-Keleti jelenléthez képest. Elképesztően izgalmas felhasználási formáival találkozhatunk, sós és édes ételek receptjeiben is előfordul. Keverik mézzel, citrommal, hússal és zöldségekkel, sülve, főve, nyersen – ahogy tetszik.

Ehhez képest a mai nyugati kultúrában azt sem tudjuk, mit kezdjünk ezzel az értékes alapanyaggal. Vannak próbálkozások: sok esetben felkapott szuperfoodként kezelik, és a mogyoróvajhoz hasonló módon használják a receptekben.

Számomra azért különösen érdekes megismerkedni a tahinivel, mert Angliában igazi kihívás olyan kekszet vagy uzsonnát készíteni a gyerekeknek az iskolába, ami nem tartalmaz mogyorófélét. Hivatalosan a szezámmag is allergén alapanyag, de szerencsére azt még nem tiltották ki az iskolákból. Mogyorófélét tartalmazó élelmiszert szigorúan tilos gyerekek közé vinni. Ez igaz az iskolán kívüli eseményekre is. Ennek fényében a tahini tökéletesen illeszkedik a helyi kulturális elvárásokhoz.

Hozzávalók:

• 200 g nagyon puha vaj
• 1 csésze cukor (kb. 200 g)
• 1 teáskanál vaníliakivonat
• 1 csipet só
• 1 csésze (240 g) tiszta tahini
• 1 tojás
• 150 g teljes kiőrlésű liszt
• 200 g sima liszt
• 2 teáskanál sütőpor
• Szezámmag (ízlés szerint, szóráshoz)

---

Elkészítés:

1. Előkészítés:
   • Melegítsük elő a sütőt 175°C-ra (légkeveréses sütő esetén 160°C).
   • Béleljünk ki egy tepsit sütőpapírral.
2. Tészta összeállítása:
   • Egy nagy keverőtálban keverjük össze a vajat és a cukrot, amíg egynemű masszát nem kapunk. Nem kell habosra keverni.
   • Adjuk hozzá a tojást, a vaníliakivonatot és a tahinit, majd alaposan keverjük el.
   • Szitáljuk össze a teljes kiőrlésű lisztet, a sima lisztet és a sütőport, majd apránként adjuk hozzá a keverékhez.
   • Gyúrjunk tésztát. Ha a tészta túl lágy lenne a tahini állaga miatt, adjunk hozzá még egy kevés lisztet, amíg formázható nem lesz.
3. Formázás:
   • Vegyünk kis adagokat a tésztából, és formázzunk dió nagyságú golyókat.
   • Helyezzük a golyókat a sütőpapírral bélelt tepsire, majd egy villával lapítsuk le őket. Ez adja a keksz tetején lévő mintázatot.
   • Ízlés szerint szórjuk meg a tetejüket szezámmaggal.
4. Sütés:
   • Süssük a kekszeket 175°C-on 15-20 percig, amíg a szélek aranybarnák nem lesznek.
   • Hagyjuk a tepsiben hűlni pár percig, majd helyezzük rácsra, hogy teljesen kihűljenek.

Audiobook a sütéshez:

A Cultural Culinary History