Az angol divattal dacolva


Nagy népszerűségnek örvend a sütés iránt érdeklődést mutatók körében a BBC amatőr cukrász tahetségkutató műsora. Nem tagadhatom, magam is figyelemmel kisértem az első és az utolsó évad eseményeit, persze minden adás után megdöbbentem, mekkora a szakadék az angol és az európai ízlés között.
A műsor sikere egyértelmű és a téma időszerű. Gombamódra szaporodnak a sütőklubbok amatőr és profi főzőtanfolyamok világszerte. A Time magazin 2011-es cikke a szakácstanfolyamokra jelentkezők számának ugrásszerű növekedését és annak okait boncolgatja. Ezek szerint a Le Cordon Bleu 2010-ben 63%-al magasabb  bevételt könyvelhetett el három évvel korábbi eredményéhez képest. A diákok közel hasonló anyagi áldozatot hoznak mint a jogi pályára készülők, azzal a nagy és igencsak fontos különbséggel, hogy a későbbikben fizetésük jelentősen alatta marad az elvártaknak. 
Visszatérve az említett angol műsor kategoriájához, ahol nyílván nem a professzionális konyhaművészet kap főszerepet. A két zsűritag Mary Berry és Paul Hollywood maguk állítják össze a recepteket és egyedi, erősen britt ízlésük alapján bírálják az esetenként náluk jóval felkészültebb jelölteket. Mégis, tagadhatatlan, hogy ez a két ember igen erősen meghatározza a hétköznapi angolok főzésről és sütésről alkotott elképzelésit. Ezért úgy gondoltam, nem élhetek ebben az országban úgy, hogy nem ismerem, mitől is döglik az angol. Arra nem tudtam rávenni magam, hogy pénzt költsek Mary Berry Cukrász Bibliájára, így csak a könyvtárig jutottam. Itthon lapoztam, lapoztam és nem jött a rácsodálkozás. Végül e képen szereplő keksz mellett döntöttem, később beláttam, hogy ez nem nekem való. Másnap egy muffinnal próbálkoztam, szintén közepes eredménnyel nyugtázva a kísérletet.
A könyv akkor kezd el kiteljesedni, amikor a fruit rich cake-ek szerintem unalomig ismételt változatait veszi sorra. És még akkor sem lélegezhetünk fel, amikor ezeken az oldalakon átlapoztunk, bizony visszaköszönek itt-ott, gondolom ismétlés gyanánt.
Ez egy hosszú előtörténete annak, hogyan állt össze a fejemben az első saját süteményem receptje. 
A kísérletezés fázisában vagyok. 

Hozzávalók 6 sütihez

Tészta:
150g vaj
150g liszt
7g sütőpor
100g cukor
2 tojás
1 cirom reszelt héja

Fehérkrém:
tésztamaradék összemorzsolva
300ml tej
150g sajtkrém
2 evőkanál muscovado cukor
2 tojás sárgája
fél evőkanál kukoricakeményítő
3 evk. sherry
vanília kivonat

Cseresznye szósz:
150g cseresznye
100g cukor

Csokis-cseresznye krém:
100g csokoládé 70%-os
150ml tejszín
1 evőknál vaj

Díszítés
100g temperált csokoládé
transzferfólia

  • szükséges felszerelés: desszertgyűrűk, botmixer
  • elképzeléseim szerint torta formájában is elkészíthető, akkor a tortagyűrűben sütjük meg a tésztát és ott is állítjuk össze a süteményt

  • A tésztához előmelegítjük a sütőt 180°C-ra  előkészítjük a formákat, én kivajaztam, majd sütőpapírral béleltem őket.
  • A vajat habosra keverem a cukorral, egyenként hozzáadom a tojásokat, majd a sütőporral elkevert lisztet és a citromhéjat.
  • Formákba töltöm és 20-25 perc alatt készresütöm a hengereket. A sütőböl kivéve minnél hamarabb kiveszem őket a formából és hagyom kihűlni.
Cseresznye szósz
  • A cukrot és a gyümölcsöket összefőzöm, hagyom, hogy a cseresznye levet engedjen es egy kicsit besűsűsödjön. Leszűröm, a levet félreteszem, a gyümölcsöket összeturmixolom.
Csokis-cseresznye krém
  • A csokoládét gőz felett felolvasztom, a tejszínt és a cukrot felforralom, majd ganache-t készítek belőle. 
  • Amikor a krém elég sima hozzáadom a vajat. Félreteszek belőle körülbelül 50ml-nek megfelelő mennyiséget. 
  • A többit összekeverem az összeturmixolt cseresznyével. 
  • Hagyom szobahőmérsékleten kihűlni és amikor kezd megszilárdulni, annyi gyümölcslevet adok hozzá, hogy könnyen kenhető állagú krémet kapjak.
Fehérkrém
  • Ha a tészták kihűltek egyenesre igazítom őket (egyenlő magasságúra vágom őket) és a közepüket kivájom, úgy, hogy az aljuk sértetlen maradjon. Ehhez egy ilyen cannoli formát használtam. Az így nyert tésztarabokat elmorzsolom és hozzákeverem a sherryt és a vaníliakivonatot.
  • A sajtkrémet elkeverem tojássárgákból, tejből, cukorból és kukoricakeményítőbél készült krémmel  (A tojássárgákat habosrakeverem a cukorral, majd hozzáadom a kukoricakeményítőt. Az előzőleg felforralt tejszínt hozzácsorgatom, visszaöntöm a krémet a lábasba és sűrűsödésig főzöm) és hagyom kihűlni.
  • Végül összekeverem a krémet és a morzsát.

Összeállítás

  • A desszertgyűrűket kibélelem foliával. Én írásvetítő fóliát szoktam használni, nyílván van ennél profibb megoldás is. Ez azért kell, mert enélkül nem lehet kivenni az összeállított sütiket a formából.
  • Az első karikát visszehelyezem a gyűrűbe és meglocsolom a cseresznyeszósszal, a közepére pedig egy teáskanálnyit kanalazok a csokis-cseresznyés krémből. Ez után jön a fehérkrém, majd egy újabb tésztalap. ismét meglocsolom szósszal és ezúttal a csokis krémet a lyukba helyezem. 
  • Előveszem a félrerakott sima csokikrémet, aminek mostanra jól formázható masszává kellett összeállnia. Cseresznye nagyságú golyót formázok belőle és a süti közepébe helyezem. Ez után jön egy adag fehérkrém, tésztalap, cseresznyeszósz és krém.
  • Tetején egyenletesen elkenem a krémet és berakom a hűtőbe legalább 1órára.
  • Ha megszilárdultak a krémek, eltávolítom a gyűrűket és nagyon óvatosan a fóliát is.
  • A maradék csokis-cseresznye krémmel körbekenem a hengereket és mandulába forgatom őket.
  • A temperált csokit a mintás lapra helyezem, vékonyan elkenem rajta és hagyom megdermedni. Ha megdermedt a desszertgyűrű segítségével köröket vágok belőle.
  • Tálalás előtt a sütik legtetejére helyezem a csokkorongokat.

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s